Gyermely község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatabányai kistérség
Lakosság: 1273 fő
Terület: 45.45 km²
Népsűrűség: 28,01 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

Gyermely Komárom-Esztergom megye keleti határánál fekszik, Fejér megye határának közelében, a Keleti-Gerecse lábánál. Esztergomtól 28 km-re délnyugatra; Tatabányától 22, Tatától 30 km-re keletre található.

Története

Gyermely és környéke az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint már az ősidők óta lakott helyek közé számitható. A Nemzeti Múzeumban őrzik az itt talált későbronzkori leleteket, s római kori tárgyi emlékeit is, többek között azt a határában talált két római síremléket, melyeket – a felirat tanusága szerint – két római polgárjogot nyert avarisk polgárnak emeltek egykor.

Nevének első említése 1184-1188-ból való: eccl. de Germin (Vespr.I.5) alakban fordul elő, ekkor a veszprémi püspökség birtoka: a püspök itteni egyházát 2 M jövedelmével együtt átadta a káptalannak. Boleszló váci püspöknek is volt itt öröklött része, amit 1214-ben a leleszi prépostságra hagyott. 1276-ban a veszprémi püspök a két Gyermely falut (Germen) dézsmáival, szőlőjével, földjeivel és kápolnáival cserébe adta az esztergomi káptalannak. 1287-ben a gyermelyi nemesek Szomor és Udvarnok szomszédai (Tyba f.mg-i Bench f-i Barth-i, nomine Nic. de Germen). 1307-ben az esztergomi káptalan tiltakozott, hogy Csák nemzetségbeli Márk fia István 20 éve elfoglalta Gyermelyt (v. Germen ). 1322-ben ismét a veszprémi püspök falujának nevezik az óbudai várnaggyal szembeni perben, mikor a Gyermelyre való Miklós villicust, Iwachynust, Torda fia Jánost, Nagy (magnus) Jánost és János fia Lőrinczet, majd még ugyanez évben a visegrádi várnagy tisztjével, Gyermelyi Lőrincz ispánnal és a falunaggyal együtt a somodori népeket is. 1328-ból való adat szerint a Gyermelyre való János villicus, s Pouka és Balázs veszprémi püspöki jobbágyok panasza alapján a somodoriak a gyermelyiek 60 ökrét elhajtották. Ez időszakból maradt fenn a Bencevár (Bencivár) nevű dűlő, mely egykori birtokosának szomori Benchnek emlékét őrzi.

1529-ben a törökök Gyermelyt is elfoglalták, s 12 évig, 1541-ig megszállva tartották. A falu később, a 17. század elején elpusztult, de rövid időn belül újranépesedett Zsámbékról és Szomódról idetelepedett református magyarokkal. 1645-ben már úgy emlegetik, mint egy népes református egyházközséget. A törökök kiűzése után Krappft tábornok, majd az Esterházy-család, később a Sándor-család volt birtokosa.

1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához tartozott.

Gyermely határában, a Bence-várral szembeni részen a XIX. sz-ban eocén széntelepet is feltártak, a faluban régebben szeszgyár is működött.

A település mai lakossága állattartással, szőlőműveléssel foglalkozik, de híres a faluba települt tésztagyár is, mely Magyarország legnagyobb tésztagyára [1].

Gyarmatpuszta

Gyermelyhez tartozó, vele szomszédos település, mely először 1247-ben szerepel az oklevelekben Gormoth néven. Ez a település a magyar Gyarmat törzsbeliek telephelye volt. Gyarmat falu lakóinak nevében Demeter tanúskodik a Katapán (Koppán) nem Kava nevű birtoka tárgyában. 1268-ban (Katapán nb.) Bábolnai János Gyarmat birtokát mint anyja Bábolnai Miklósné, Kaplony nb. (de genere Cuplin) Rubin fia Annis hitbérét átadja unokaöccsének (Pok nb.) Poki Lukács ispánnak és Gergelynek. A Katapánok gyarmati birtoka mellett keletre (a korabeli iratok alapján) a királyi bocsárok Gyarmat faluja feküdt. V. István király Gyarmat falut, mint királyi szőlősök és udvarnokok egykori földjét 1271-ben Básztélyi Rénold hercegi étekhordómesternek adta. 1485-ben Gyarmat(puszta) már a Marcelházi Posár családé, mely ekkor új királyi adományt nyer rá.

A török időkben Gyarmat is elpusztult, és lakosait később a szomszédos településekről telepítették ide. A Sándor-családé lett, majd Metternich Paula lett tulajdonosa.

Vadaskertjében egy XIX. sz-ban épített vadászkastély van. A közeli kápolna gyönyörű rokokó oltára és faragott padjai az olaszországi Velencéből származnak. Kriptájába temették el Sándor Móric-ot, az "ördöglovas"-t. A kápolna mögötti kriptában pedig – gazdájának akarata szerint – kedvenc lovát, Tatárt helyezték el.

A puszta a halastóval, kastéllyal, parkkal és a felettük sötétlő, fenyő borította Gyarmat-hegy gyel (340 m) a Gerecse egyik legfestőibb tája.

Nevezetességei

Eredetileg a 15. században épült gótikus stílusú római katolikus temploma műemlék. A templomot 1749-ben építették újjá.
Műemlék református temploma 1786-ban épült.
Műemlék jellegű református parókiája 19. századi.
A község területén épült az ún. Metternich-kúria, melyben ma művésztelep található.
Metternich vadászkastélya és a parkjában álló 1789-ben épült műemlék neogót stílusú sírkápolna is Gyermely közelében található.

Képgaléria

Következő községek

További községek